2015. október 26., hétfő

Rachel Hawkins: Hex Hall (Hex Hall #1)

0

Szerző: Rachel Hawkins
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 270
Besorolás: fantasy, középiskola, boszorkány, vámpír, vérfarkas, démon, romantikus
Sorozat: Hex Hall
Fordító: Acsai Roland
ISBN: 9789632455440

Fülszöveg:
Három évvel ezelőtt Sophie Mercer rádöbbent, hogy boszorkány. Ebből jó pár kalamajka keletkezett. Anyja, aki nincs megáldva boszorkányképességgel, mindenben segíti őt, de csak akkor értekezik Sophie apjával, akit a lány szinte csak fényképről ismer, amikor nagyon szükséges. De amikor Sophie bűbája nagyon rosszul sül el a szalagavató bálon, és túlságosan magára vonja az emberek figyelmét, apja az, aki úgy dönt, büntetést érdemel: ezért a Hex Hallba, egy elzárt nevelőotthonba kerül, mely a rossz útra tért Prodigiumok (vagyis boszorkányok, tündérek és alakváltók) gyűjtőhelye. 
A hasonszőrű csudabogár-tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhet: három erős, szupermodell-kinézetű ellenség, egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelem, egy ijesztően követő kísértet, és egy szobatárs, akiről kiderül, hogy a suli leggyűlöltebb diákja, és ráadásul vámpír. De a legrosszabb akkor jön, amikor Sophie rádöbben, hogy egy titokzatos ragadozó támadja meg a diákokat, és egyetlen barátja az elsőszámú gyanúsított. 
Egyre több lesz a vérfagyasztó rejtély, és Sophie kénytelen felkészülni a legnagyobb fenyegetésre: egy ősi, titkos társaság egyetlen célja, hogy elpusztítsa a Prodigiumokat – de különösen őt.


* * *


Régóta csücsült és porosodott már a polcomon a könyv, amikor végre úgy döntöttem, hogy elkezdem olvasni. Nem is értem miért halogattam olyan sokáig, ugyanis tudni kell rólam, hogy bolondulok minden fantasy témával kapcsolatos dologért, és ez alól a könyvek sem kivételek. Amikor először találkoztam vele, akkor már éreztem, hogy nekünk bizony egy saját kalandunk lesz egymással és így is lett. Rettentően szerettem olvasni a könyvet, nem csak az írónő stílusa miatt, hanem azért is mert a történet minden, de tényleg minden oldalán van valami poén, amin egészen biztosan szakadni fogsz a nevetéstől. Tapasztalatból beszélek higgyetek nekem, ugyanis azon a napon amikor a suliban a kezembe vettem egyik szünetben a regényt, nem is tudom mit is vártam pontosan. De annyit elmondhatok, hogy az életben nem gondoltam volna, hogy ennyit fogok nevetni egy könyvön - pláne nem ezen. Ez viszont azzal járt, kedves gonosz írónő - igen te aki megírta ezt a könyvet, - hogy nem bírtam lerakni, konkrétan odaragadt a kezemhez egész nap. Sajnos a tanárok nem értékelték, hogy az ő órájuk helyett mással foglalom el magam, ezért napközben sikeresen elvették tőlem, szóval onnantól kínszenvedés volt, amíg vártam, hogy végre véget érjen a nap, és visszakaphassam a könyvemet. Amikor végre utolsó óráról is kicsengettek szaladtam, és fellöktem pár gyereket, hogy menjek az ügyeletes tanárhoz, akinél a könyvem landolt. Egy kicsit furcsa szemmel nézett rám, amikor odavágtattam elé kifulladva, de mindegy... Megszerezvén a kincset, gyorsan hazamentem és leültem olvasni, este hétkor már csak azt vettem észre, hogy befejeztem. 

A történet egy boszorkány tanonc lányról, Sophie-ról szól. Egy rosszul elsült varázslat miatt a Hex Hall-ba a természetfeletti lények (pl. boszik, vérfarkasok, vámpírok) nevelő intézetébe kerül, hogy megtanulja kordában tartani a képességét.  Itt aztán megismerkedik a "Bajos csajokkal" a három kis mindenkit lenéző boszival, akik ne féljetek fogják még itt rendesen kavarni a kását. Az egyetlen legjobb barátjával Jennával, aki egy leszbikus vámpír, és a szívdöglesztően vonzó Archer Cross-al, aki még Jenná-ból is képes érzelmeket kiváltani annak ellenére, hogy a másik kapura játszik.

 "- Archer nem cuki - javított ki. - A kiskutyák cukik, meg a kisbabák. Vagy például én is cuki  vagyok. Archer Cross szívdöglesztő és elképesztően szexi. Úgy mondom ezt, hogy nem a fiúkra  bukom."

De ami igazán érzéseket tudott kiváltani belőlem az az volt, hogy az írónő milyen formában tudta nekünk beadagolni az izgalmakat, és fordulatokat. Én tisztára azt hittem, hogy ez is egy olyan regény lesz, aminek ki fogom tudni taktikázni a cselekményét, de nagyon tévedtem. Úgy csűrte-csavarta Rachel a történetet, hogy én csak itt hüledeztem, hogy mik jönnek még napvilágra! Mert, hogy ugye nem csak arról szólt a könyv, hogy jönnek a Bajos csajok bla bla bla., de nem ám! Jöttek az önvédelmi órák amiket nagyon imádtam, + kiderült, hogy van egy szervezet amelyik a természetfeletti lényekre vadászik, és emberek (!!!) a tagjai! És jött még ez a vér lecsapolásos ügy is, amit persze először Jenná-ra fogtak, - milyen diszkrimináció már ez, hogy csak azért fogják rá, mert vámpír és vért iszik! - de aztán mindenki egyre gyanúsabb lett, és persze a végén amikor kiderült, hogy ki a tettes akkor megint néztem egy nagyot és már ott tartottam, hogy falhoz vágom a könyvet... Aztán végül nem tettem meg, túl szép volt a borítója. 

Kicsit olyan krimis, rejtélyes, nyomozós hangulatot varázsolt nekem a könyv, - persze "lájtosabb" formában, szóval senki se gondolja, hogy ez valami Agatha Christie-s szépség lenne! :D 

A szereplők voltak még azok, akik a legjobban a szívemhez nőttek a történet mellett. Sophie-t imádtam mint szerintem mindenki más, a szarkasztikus humorával ás beszólásaival, olyan elevenné és olvasnivalóvá már ha van ilyen szó tette a könyvet, hogy már csak ezért is érdemes volt elkezdenem olvasni, - hogy nevessek egy jót. A kedvenc poén tőle az volt, amikor neki akart ugrani a vérfarkas és elkiáltotta magát, hogy rossz kutya! Ott csak úgy szakadtam a nevetéstől! Emellett elég talpraesett is volt, örültem, hogy mert visszaszólni a Bajos csajoknak, nem hagyta magát. Viszont a könyv végén megtudtam volna fojtani egy másik szereplővel egyetemben...
Jenna az az idegesítő mégis megértő legjobb barátnő, akit én is akarnék magamnak. Egy nagyon egyedi és vicces személyiség a maga "imádom a rózsaszínt és ja, egyébként vámpír vagyok" szövegével. Kedvenc lett az biztos.
Ja és nehogy kihagyjuk a szépfiú Archer Cross-t, akiért minden lány oda van a Hex Hall-ban beleértve Sophie-t is. És ezt meg is értem, mármint tipikusan az a rosszfiús jófiú akit minden lány magának akar, de ő viszont csak azzal a liba Elodie foglalkozik, meg nem érthető okok miatt. Igazából én nem nagyon vettem észre, hogy működne közte és Sophie között a kémia, mégis a végsőkig drukkoltam nekik, ahol jól pofára is estem. Remélem, hogy észbe kap és a második könyvben már használni is fogja az agysejtjeit különben megint csak a helyet fogja foglalni. 
Plusz hallottam olyan infókat miszerint a második részben szerelmi háromszög is fel fog tűnni, szóval nagyon össze kéne szednie magát Archer-nek...

A borítóval személy szerint teljesen meg vagyok elégedve, nagyon örülök, hogy a Könyvmolyképző nem valami olyat választott ami vagy borzalmasan néz ki, vagy pedig köze sincs a történethez, mint például ezek:
Ennek van köze a történethez, de szerin-
tem elég bénán mutat.
Ez a másik, ez még borzasztóbb, mint
az előző.


Amik nekem tetszenek az ez. Itt az egész trilógiát láthatjuk, de nem is ez a lényeg. Habár a történethez vajmi kevés köze van, azért valljuk be, elég ütősre sikerült:



Összességében én csak ajánlani tudom a könyvet főleg a fantasy rajongóknak, főleg most, hogy Halloween van, tökéletes hangulatba fog hozni, higgyetek nekem! Plusz én is epekedve várom a második részt ami már ott csücsül a polcomon, de már nem sokáig...

Borító: 5/5*** Csodaszép! ;)
Történet: 5/5* Izgalmas, fordulatos. Kötelező minden fantasy rajongónak!
Kedvenc szereplő: Sophie
Kedvenc jelenet: Az elején amikor Sophie-t megpróbálja megtámadni a vérfarkas.
Negatívum: Függővég!!!


* * *

Idézetek a könyvből:

"– Hogy mi a baj?! Lássuk csak: ez a szalagavató bálom, és látsz mellettem egyetlen srácot is? 
– Nos… éppenséggel nem. De mivel a női mosdóban vagyunk, ez nem is csoda…"

"A vérfarkas, akarom mondani Justin, oldalra döntötte a fejét, és sokkal inkább nézett ki spánielnek, mint torokszaggató fenevadnak. 
Erre a gondolatra kuncognom kellett. 
A következő pillanatban a sárga szemek rám szegeződtek. 
A lény újra felvonyított, és mielőtt felfoghattam volna, mi történt, támadásba lendült. 
(…) A felém rohanó vérfarkas láttán azonban csak a következő szavak buktak ki belőlem: 
– ROSSZ KUTYA!"

"Ez a szoba úgy festett, mintha Barbie és Eperke istentelen gyermeke rendezte volna be."

"Archer iránt érzett szerelmem értelemszerűen nyomtalanul elpárolgott. Ha egy srác a mellkasodba rúg akkor ott minden romantikus érzésnek lőttek."

"Alice úgy nézett rám, mint egy idiótára. Mentségére legyen mondva, én is hülyének éreztem magam."

"Az okos fiúk is képesek elbutulni a szexi lányok közelében."


Nyereményjáték!

Szabályok:
- Ne csak meglátogasd, hanem LÁJKOLD is mindkettőnk facebook oldalát, csak így számítasz bele a sorsolásba!
- Oszd meg a nyereményjáték képét, amit (Fancsali oldalán) találsz meg!
- Iratkozz fel mindkettőnk blogjára, írd meg milyen néven!
- Add meg az email címed, csak is arra az esetre, ha te nyernél, hogy értesíteni tudjunk!
- Válaszolj a kérdésekre!
Senki nem ijedjen meg nem lesznek nehezek a kérdések, és ha elolvassátok a hozzá tartozó bejegyzést akkor abban is benne lesz a válasz! Ehhez kapcsolódóan még annyi, hogy nem tudsz minden kérdésre egy nap válaszolni, mivel egy héten keresztül felváltva írjuk meg a bejegyzéseket és tesszük közzé, magyarán szombat lesz az a nap, amikor az utolsó kérdésre is válaszolni tudsz és befejezheted a doboz kitöltését! Szóval kérem ne kérdezgesse meg mindenki, hogy hol van a poszt mert nem találja, mert addig nem is lesz meg amíg meg nem írjuk!

A nyeremény pedig:

- Dedikált könyvjelző Helena Silence-től
- Dedikált könyvjelző A. O. Esther-től
- Dedikált könyv A. M. Aranth-tól
- Dedikált könyv Bugyló Gergelytől - Oni -A néma város


Mindenkinek sok sikert és szép játékot kívánok!






a Rafflecopter giveaway




Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése