2016. augusztus 30., kedd

Rick Riordan: A villámtolvaj (Percy Jackson és az Olimposziak #1) könyv & film értékelés

2

Szerző: Rick Riordan 
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 374
Besorolás: ifjúsági, fantasy, görög mitológia, istenek, filmadaptáció
Fordító: Bozai Ágota
ISBN: 9789633731918

Fülszöveg:

A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint. 
Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni? 
Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba. 
Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. 
Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.




***
A könyvről: 

Na, szóval hol is kezdjem...
Ez a könyv már régóta rajta volt az én képzeletbeli, meg nem is annyira képzeletbeli  molyos várólistámon. Már évek óta mindenkitől csak azt hallom, hogy jaj, a Percy Jackson sorozat mennyire jó, blabla stb. AZONBAN! Csak most jutottam el mind fizikailag, mind lelkileg addig, hogy el is kezdjem olvasni, és szégyen szemre azt is be kell valljam, hogy most is csak azért kezdtem el, mert muszáj volt. 

Remélem hallottatok már róla, hogy a Prológus bloggerei egy TBR csökkentős kihívást csináltak/nak augusztusban és remélhetőleg a rá következő hónapokban is, majd folyamatosan. Na, ennek a kihívásnak a lényegét a bejegyzés végén, majd kicsit hosszabban taglalom, azonban most elég azt tudnotok, hogy mindenki kapott egy könyvet a 10-es várólistájáról, amit aztán el kellett olvasnia és értékelnie, + az extra feladatot megcsinálnia, amit szintén a párja talált ki neki. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek/tek, akkor a pár fel van jogosítva arra, hogy valami nagyon-nagyon borzalmas bünti feladatot adjon ki annak az embernek, aki nem teljesítette a feladatát.

Zsebi alias Fruzsi, egész egyszerűen bolondul ezért a könyvért, és egészen csütörtök estig akkor fejeztem be az olvasást fogalmam sem volt róla, hogy vajon hova ez a nagy imádás. Most már tudom. 




Hölgyeim és Uraim, ez a regény egyszerűen E.L.K.É.P.E.S.Z.T.Ő!!!!!! <3
Még mindig nem hiszem el, hogy én most ezt mondom/írom, de tényleg az. 

Alapjában véve én egy fanatikus görög mitológia rajongó vagyok, és ahányszor meglátok egy olyan könyvet, amiben legalább egy utalás van erre a témára, akkor azt olvasom. De komolyan. Ha könyvesboltban látom akkor megveszem, ha könyvtárban akadok rá, akkor kikölcsönzöm és így tovább. Nahát, a csodálatos Percy-ben pedig minden alap a görög mitológiára épült. Találkozhatunk ugye a főbb istenekkel, mint pl. Zeusz, Hádész, Poszeidón, de megismerkedhetünk olyan lényekkel is, mint a nimfák, szatírok és persze a történet főhőseivel; a félvérekkel. 

Ugye adott nekünk a 12 éves Percy Jackson, aki mindig is bajkeverő volt, - legalább is tanárok ezt mondták, amikor végül is úgy döntöttek, hogy ki fogják rúgni az iskolából. Az anyja már nem igen tud, mit kezdeni vele, amikor pedig egy végzetes dolog bekövetkezik és Percy megtudja az igazságot, nincs visszaút. Ha továbbra is élni akar, akkor el kell menni a Félvér-táborba, ahol meg tudják neki tanítani, hogyan védje meg magát azoktól a szörnyektől, akik kint a nagyvilágban rájuk félvérekre vadásznak. Percy anyukája és Grover állnak segítőnek Percy mellé, hogy sikeresen el tudjon jutni a táborba, azonban már itt a történet kezdetén is egy újabb dolog sül el balul, és végül is nem sikerül mindhármójuknak célba érniük. 

Főhősünknek végül is aztán ez a tragédia ad erőt ahhoz, hogy egyre jobb és jobb legyen. Egyfolytában tanul és próbál rájönni arra, hogy ki is ő. Amikor először belépett a táborba, akkor azt gondolta, hogy új otthonra talált, azonban ez egy idő múlva megváltozott, mivel kiderült, hogy ő Poszeidón fia. Megint egyedül érezte magát. 

Nem is tudta, hogy vajon mihez is kéne kezdenie, azonban, amikor kiderült, hogy Zeusz villáma eltűnt és őt gyanúsítják az ellopásával, akkor vált számára világossá, hogy ha tisztázni akarja a nevét, akkor neki kell elmennie és visszaszereznie a villámot. 

Rick Riordan egy nagyon is humoros és akciódús kalandban részesíti a főszereplőinket, akiknek a történet során folyamatosan újabb és újabb problémákkal kell megbirkózniuk, mielőtt elérhetnének a céljukhoz. Habár a regény maga csak 374 oldal, én néha azért még is úgy éreztem, hogy több ennél. A gond talán onnan adódhatott, hogy az író rendkívül részletesen adott leírást minden új dologról, ami Percy elé került. Sosem hiszitek el, de ebben a könyvben még ez is érdekfeszítő volt és szerettem az ilyen részeket olvasni, pedig én aztán nagyon utálom, ha egy író feleslegesen pazarolja az oldalak, mindenféle semmiségekre. 

De, ha már említettem, akkor a szereplőkről is essen pár szó. Először is Percy. Hát, igen szerintem ezt nem is kell ragoznom, az imádatom nála az egekben van, de annyira, hogy ahh... *szerelmes sóhajok* És nem, ez egyáltalán nem pedofília. Á, dehogy. :D 

Azon kívül, hogy rendkívül talpraesett és bátor, mindig először a mások jóléte van a szeme előtt, és csak miután mindenkit biztonságban tudott, utána kezd el végre egy kicsit a saját segge megmentésén is aggódni. Amit viszont még mindig nem tudok hová tenni az a kora. Értem én, hogy ifjúsági regény, meg minden, na de komolyan 12 éves mindössze?? Eldobtam az agyam, amikor először olvastam. Azt hittem elírást látok, vagy nem tudom. :D Ezzel sajna a könyv végére sem tudtam kibékülni és így én még inkább nekrofílnek tűnök, szóval ez rám sehogy sem vet jó fényt. 

Annabeth. Hát, igen mit mondjak egyből megkedveltem ezt a nagyszájú, tökös csajszit. Nem hiába, hogy Athéné lánya, mivel nagyon bölcs és nagyon bátor. A Percy-vel közös szócsatáikon pedig egyenesen besírtam. Olyanokat tudtak egymásnak beszólogatni, még a legkritikusabb helyzetekben is, hogy az már fájt. Hiába, imádom ezt a kettőt és persze alig várom, hogy jöjjön még több Percabeth! 
*.*



A végére hagytam a másik legkedvencebb szereplőmet Grovert. Percy legjobb haverjaként és testőrjeként az a feladata, hogy főhősünket minden forró helyzettől megvédje, csak ez elég nehéz akkor, amikor szegény szatír barátunk mindentől fél. Ebből is adódtak rendesen vicces helyzetek és azt kell mondjam, hogy Grover volt az egyik legviccesebb karakter a könyvben. Mindig megadta a hangulatot az ő triójukhoz és habár egy kicsit félős volt, ugyanúgy elmondhatom róla, hogy az esetek többségében nagyon bátran viselkedett és segített Percyék-nek. Arra meg nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon a könyv végén említett küldetése vajon, hogy fog sikerülni.

Ja, igen fontos tudnivaló a könyvvel kapcsolatban. Én magam angolul olvastam el és személy szerint imádtam minden egyes sorát. Minden sokkal jobban vissza lett adva kezdve Rick stílusától a szereplők elképesztő humoros beszólásáig. A magyar verzióba is beleolvastam csak, hogy lássam a különbséget és meg kell mondjam jól választottam, hogy az eredetit olvastam. Nem azt mondom, hogy a magyar nem élvezhető, mert az, egy bizonyos szinten, de én ajánlom mindenkinek, hogy aki teheti az eredetit olvassa, mert az az igazi Percy. <3 

Végezetül csak annyit, hogy nagyon-nagyon ajánlom minden jelenlévő molyocskának, nekem kedvenc lett és alig várom, hogy majd nemsokára a második részhez is hozzákezdhessek! 



Gyorstalpaló a filmről:

A családdal még régebben a megjelenéskor csak úgy kíváncsiságból megnéztük és már akkor sem voltam igazán elragadtatva tőle, pedig a könyvet még nem is ismertem. Most viszont a történet olvasása közben úgy döntöttem, hogy adok neki még egy esélyt, hátha a véleményem változni fog. Nem változott.

Csak annyit tudok mondani, hogy a film teljes egészében más, mint a regény. Beismerem, hogy van benne néhány átfedés, de azok olyan kicsik, hogy még annak sem mondhatóak. Körülbelül mindent megváltoztattak benne, főleg az olyan momentumokat, amik fontosak voltak a könyv szempontjából. 

Két dolog volt, amit viszont nagyon szerettem benne. 
Egy, a színészek. 

Nagyon jól választották ki őket és mindegyikük elég jól játszott, szóval ezzel nem volt gondom. 
Percy színészét Logan Lerman pedig egyszerűen imádtam! Mindig is szerettem a srácot, de a Percy Jackson alakítása óta teljesen bele vagyok bolondulva. :D
Annabeth színésze is remek volt amúgy, én pont ilyennek képzelem el mindig, az meg már csak részletkérdés, hogy a haja a könyvben szőke és nem barna. Nem lehet minden tökéletes, szóval...






Kettő, a filmbéli Grover karaktere.

Basszus Grover színésze a filmben valami eszméletlenül jó arc! Olyan vicces, és hülye, teljesen az ellentéte a regénybéli szatírnak. Ez nem feltétlenül rossz dolog, nekem itt most a filmbéli karakter egy hajszállal jobban tetszett, mint a könyvbeli. Egy hajszállal. Állati beszólása vannak és egy igazi csajozógép. Imádtam. 

Összesítve; a könyv ezer meg százszor jobb, mint a film, de azért egy kis esti szórakozásnak nekem elment. Logant imádom, szóval őt bármeddig el tudnám nézni a képernyőn, de azért voltak egy-két jobb beszólások, jelenetek, amik tényleg jobban tetszettek, mint a könyvben. 






Minden Prológus tag kapott egy könyvet a 10 darabos várólistájáról, amit aztán el kellett olvasnia nyár végéig és értékelnie, + az extra feladatot megcsinálnia, amit szintén a párja talált ki neki. Ha ezek a feltételek nem teljesültek, akkor a pár fel van jogosítva arra, hogy valami nagyon-nagyon borzalmas bünti feladatot adjon ki annak az embernek, aki nem teljesítette a feladatát.

Nekem Timi a Könyvek Tengere blog írója választott könyvet, mégpedig Rick Riordan Percy Jackson Villámtolvaját, amiről fentebb az értékelésemet is elolvashatjátok. 

Az extra feladatom pedig az volt, hogy a regényhez kellett terveznem egy könyvjelzőt. Bevallom, nem vagyok valami számítógépes zseni, szóval nekem ez a feladat igenis nehéznek bizonyult, szóval ne nevessetek nagyon, amikor meglátjátok, hogy mit alkottam. :D
Íme:



Borító: 5/2 Utálom, utálom, utálom! Annyira nem tetszik, hogy az már fáj. Az jó, hogy a borítón lévő tárgyaknak van valami közük a sztorihoz, de azon kívül semmi nem jön be rajta. Csak gratulálni tudok a kiadónak, hogy pont a legrosszabb borítót sikerült kiválasztaniuk a sok külföldi közül, amik ezerszer jobban néznek ki. Csak is hálát tudok adni, hogy nekem az egyik gyönyörű angol kiadás van meg... 
Történet: 5/5* Új kedvencet avattam!
Kedvenc szereplő: Percy :3, Annabeth, Grover
Kedvenc jelenet: Amikor a buszos jelenetnél Mrs. Dodds fenyegetőzni kezdet Percy-vel és a fiú pedig elmondta, hogy az istenek mit puszilhatnak meg. :D a fenekét
Negatívum: A függővég!!! meg persze, hogy Percy 12!! éves...



***
Idézetek a könyvből:

"– Zeusz megöl! – tett kedves ígéretet. – Hádész kitépi a lelkedet! 
– Mind a kettő vescere bracis meis! – kiáltottam. 
Hogy miért pont latinul közöltem, hogy mindkét főgóré olimposzi puszit nyomhat a fenekemre, arról fogalmam sincs. Mindenesetre rögvest villám csapott a buszba."


"– Te, Grover… az a fonalnyiszálás… Azt jelenti, hogy valaki meg fog halni? 
Komoran, nagyon-nagyon szomorúan nézett rám, mintha máris azon járna az esze, vajon mi lehet a kedvenc virágom, mert akkor olyat szed a síromra."


"Gabe megvakarta dupla tokáját. 
– Hát, ha sietsz azzal a szósszal… És ha a kölyök bocsánatot kér, amiért félbeszakította a pókerjátszmámat, talán lehet róla szó. 
Esetleg ha úgy tökön rúglak, gondoltam, hogy egy hétig szopránt énekelsz."



"Neeee! Te vagy a legjobb barátom, akkor is, ha félig háziállat vagy. Nem akarom, hogy meghalj!"


"– Szóval, ha az istenek egymás ellen fordulnak – morfondíroztam –, az olyasmi lesz, mint a trójai háború? Athéné harcol Poszeidón ellen és viszont? 
Fejét az Árésztól kapott hátizsákra hajtotta, és behunyta a szemét. 
– Nem tudom, anya mit fog tenni. Csak azt tudom, hogy én melletted fogok harcolni. 
– Miért? 
– Azért, mert a barátom vagy, Hínáragyú. Egyéb kérdés?"


"Amint a hegy lábához értem, visszanéztem. A fenyőfa alatt, mely egykor Thalia, Zeusz lánya volt, Kheirón állt teljes lóember alakban, üdvözlésre felajzott íjjal. Szóval, semmi különös, csak egy tipikus kentaur gesztus egy tipikus halálba menőnek. Az utóbbi történetesen én vagyok. Tipikus."



Vélemények:

2 megjegyzés:

  1. csak hogy helyretegyük: a nekrofília, az a halottakhoz való szexuális vonzódás. A keresett szó - esetedben - pedofília. Bocs, de ha már idegen szavakat használsz, akkor legyél tisztában az értelmükkel. Amúgy nem rossz írás. Én is szeretem Percy-t.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, nem, teljesen igazad van és köszönöm, hogy szólsz. Amúgy tisztában vagyok a szavak jelentésével, csak valahogy amikor leírásra kerül a sor, mindig sikerül összekevernem őket. xD
      Még egyszer köszönöm, hogy figyelmeztettél. :)

      Üdv,
      Lexa

      Törlés